A Kiegyezési Terv

A Kiegyezési Tervet magyar nyelven sajnos csak egy kiadvány (a Magyar Szemlének alábbi száma) ismertette. Így aki arról részletesen kiván tájékozódni, ott olvashatja a leirását.

ITT AZ IDEJE A MÁSODIK HÁGAI PERNEK

Újhelyi Géza tollából (az akkori Erömü Beruházási Vállalat – ERBE egyik, akkori mûszaki vezetõjének tollából) egy cikk jelent meg a Mérnök Ujság 2OO8 májusi számában, mely helyesli a Duna elterelését, ellenzi a Második Hágai Pert és általában támogatja a Mechiár-Horn álláspontot. Mivel ez az irás félrevezeti a magyar közvéleményt, semmibe veszi a néhai Pannon Tenger deltájának (a Szigetköznek) tönkretételét és határfolyónk törvénytelen elterelését, nem lehet azt szó nélkül hagyni. Az egész tématör túl nagy abboz, hogy itt kimeritöen ismertessem azt, de aki érdeklödik a tények részletes ismeretére, megtalálja azokat a következö honlapon: http://duna.org/danube/

A MULT

 

1987-ben, Szalay Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a halálos ágyáról telefonált neklem és megkért, hogy – mint az USA Környezetvédelmi Kézikönyvének szerkesztője-, vegyem át tőle a Duna védelmének irányitását, mert, mint ahogy azt már csak suttogva volt képes akkor kimondani: ”egy nép végérvényesen csak azt veszitheti el, amit maga felad és mi a határfolyónkat nem adhatjuk fel.”

1992 október 24.-én  Szlovákia Dunacsúnynál, – Magyarországon legyártott betontömbökkel – elrekesztette a Duna természetes medrét és a saját területén egy betoncsatornába vezette Magyarország határfolyóját. Én 1992 október 24.-én, 643 magyar természetvédővel átmentem Szlovákiába, odaálltam a bulldózerek elé, de puszta kézzel a bulldózereket megállitani nem tudtuk.

A magyar határőrség ottani parancsnoka megkérdezett: „Tudja, hogy engedély nélkül tilos a határt átnépniük?”

Én visszakérdeztem: „És Ön tudja, hogy a Magyar Alkotmány kötelezi a magyar kormányt az ország integritásának a megvédésére? Ön todja, hogy ha Ön most egy szakasz katonájával mellénk áll, akkor nem csak népünk becsülete, de a Pannon Tenger deltájából kialakult, a világon egyedülálló Szigetköz is megmenekül?”

Nem nézett a szemembe, bajuszos arcán vöröslött a szégyen, csendben válaszolt: „Én csak parancsot teljesitek.”

Később megtudtam, hogy határfolyónk megvédését az akkori külügyminiszter, Jeszenszky Géza helyeselte, (Ő tudta, hogy a Riói szerződés védi a világon egyedülálló Szigetköz élőlényeit és kötelezi az érintett kormányokat azok megvédésére), de Für Lajos hadügyminiszter megvétózta álláspontját. Így, miközben egy árva magyar helikopter keringett a fejünk felett, és miközben mi, a 643 (onnan tudom a számot, mert a határőrök megszámoltak) fegyvertelen természet barát, képtelenek voltunk megakadályozni a szörnyüséget, bekövetkezett a tragédia.

Megjegyzem még azt is, hogy békéscsabai tót családból származom, rézfedelü családi imakönyvünk még tót nyelven iródott, nagyapám még tót népdalokat dúdolt borotválkozás közben! A Lipták név annyit jelent tótúl, hogy Liptóból való. Olyan családokat neveznek ma is Liptáknak, akik büszkék voltak tót származásukra, nem voltak hajlandóak nevüket Liptóira, vagy Liptay-ra „magyarositani”, másszóval én a KT kidolgozásával az 1OOO éve egymást tisztelő, szerető és szimbriózisban élő népeim megbékülését is szeretném szolgálni.

 

A HÁGAI BIRÓSÁG DÖNTÉSE

 

1997-ben a Hágai ICJ kimondotta, hogy Csehszlovákia jogtalanul terelte el a Dunát, míg Magyarország jogtalanul mondta fel a bősi szerződést, s igy, mivel mindkét fél hibás, a biróság azt látja helyesnek, ha az érintett felek maguk igyekeznek megegyezést találni, de ha ez nem sikerülne 3 éven belül térjennek vissza Hágába egy „második” körre és akkor a biróság dönt helyettük.

Itt most nem megyek bele részletesebben a hágai döntés pontjainak ismertetésébe, annak politikai, természetvédelmi, energetikai, gazdasági, nemzetközi jogi és egyéb vonatkozásaiba, de annak aki a részletes dokumantációt olvasni kivánja, ajánlom a következöket:

EC Mission Report, November 1992, Independent experts on Variant C

EC Report, May 1993, Field inspection at Gabcikovo

EC Mission Data Report, November 2, 1993, Gabcikovo impact

 „A Hágai Döntés”, Enciklopédis Kiadó, 1997

PERELJÜK A MAGYAR KORMÁNYT

 

Mikor 2000-ben a 3 év lejárt, mi (a Magyar Környezetvédelmi Alap és annak támogatói) beadvánnyal fordultunk a Magyar Alkotmánybirósághoz (melléklet), kérve, hogy kényszeritsék a Magyar Kormányt a második hágai kör kezdeményezésére. Érveink közt hivatkoztunk a Magyar Alkotmányra, mely kötelezi a mindenkori kormányt az ország integritásának megvédésére, hivatkoztunk a Rioi Szerződésre, mely kötelez bennünket a Földön egyedülálló élőlényfajták védelmére és a beadványhoz mellékeltünk egy Kieggyezési Tervet (KT) is, melyet a világ környezetvédői együttesen dolgoztak ki. A KT úgy menti meg a Szigetközt, hogy közben a hajózás és áramtermelés is megmarad.

Mint az alábbi levélben olvasható, a magyar Alkotmánybiróság perünk tárgyalását elfogadta.

2003-03-05

FAX 361-488-3129   

DR. HOLLÓ ANDRÁS

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

ALKOTMÁNYBIRÓSÁGA

988/E/2000

Tisztelt Lipták Béla Úr!

Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybiróság a 988/E/2000. Sz. Ügyben az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő jogalkotói feladat elmulasztásának vizsgálatára irányuló eljárást folytat.

Az Alkotmánybiróság az eljárást az Alkotmánybiróságról szóló 1989. Évi XXXII. Törvény szabályozza. Az Alkotmánybiróság eljárása nem kontradiktórius jellegű, az Alkotmánybiróság döntését – az Önnek korábbi levelemben már emlitett törvényi rendelkezés szerint – a rendelkezésér álló iratok alapján hozza meg. Az Alkotmánybiróság szükség esetén dönthet személyes meghallgatásról, valamint szakértő bevonásáról. (A törvény szerint egyéb bizonyitási mód és eszköz az alkotmánybirósági eljárásban nem alkalmazható.)

Az Alkotmánybiróság az eljárás jelenlegi szakaszában az inditványozót  hiánypótlásra hivta fel, más eljárási cselekményről nem határozott.

Budapest, 2003. Március 3.    Dr. Holló András, előadó alkotmánybiró

Mint a fentiekböl látható, Dr. Holló András előadó alkotmánybitó úr (a 988-E-2000-es sorszámmal) elfogadta periratunkat és kitűzte (a per beadáskor pártonkivüli Cseh Sándor képviselő úr által szignált) beadványunk tárgyalását. Mivel addig nem adhatjuk be perünket a Strassburgi Európai Birósághoz, amig ki nem meritettük az érintett állam (ez esetben Magyarország) biróságai által adott lehetőségeket, ezért többször is tiltakoztunk a huza-vona miatt. Perünk több mint 3 évig nem került tárgyalásra, majd végül elutasitotta az Alkotmány Biróság.

Így most nyitva áll elöttünk az út a Strassburgi birósághoz és a második hágai kör elinditásához, elkészült a Kiegyezési Terv, mellettünk állnak nem csak a világ környezetvésdői, de még a Szlovák Tudományos Akadémia egy tagja is (nevét érthető okokból itt nem emlitem, de majd megismeri a világ amikor Hágában tanuskodik), de ez esetben győzni akarunk! Nem ismételhetjük meg 1997-t, amikor a Mechiár és Horn kormányok összedolgoztak ellenünk, természetvédők ellen, s a beton monstrumok sztálini gigantomániájába esett „szakértőket” felsorakoztatva félrevezették a biróságot.

A PERIRATOK

 

 

 

 

 

 

 

 

A KIEGYEZÉSI TERV

 

A KT, miközben biztositja a hajózást, árvizvédelmet és áramtermelést, közben nem csak felszámolja a mederzárat és a szennyezett tározót, de egyben helyre is állitja a szigetközi árvidék (a néhai Pannon Tenger deltája helyén az utolsó jégkorszak óta kialakult árvidéknek, az elterelés óta 2-3 métert zuhant, talajviz-szintjét is) és egy integrált, az ENSZ-EU által támogatott tájrendezési koncepciót alkalmazva létrehozza azt a 3-nemzeti természetvédelmi parkot, mely nem csak a Szigetköz lakóinak tradicionális életformáját, de a világ eco-turizmusát is gazdagitaná.

Itt persze nincs hely a Kiegyezési Terv részletes ismertetésére, de aki tanulmányozni kivánja azt, megismerheti annak részleteit a Magyar Szemle 1999 júniusi számában megjelent tanulmányomból. Megjegyzem még azt is, hogy a KT „Parshall csatornás” megoldását nem csak a magyar sajtó ismertette, hanem az amerikai is. Ez olvasható a következö cimen:

http://www.controlglobal.com/articles/2003/114.html

Szintén ajánlom a World Commission on Dams (WCD) „Dams and Development” ISBN 1-85383-798-9 CD-jét, illetve a National Geographic 2OO2 márciusában megjelent „Danube River: cimü részletes cikket, mely ismerteti azt a természet kincset ami életveszélyben van és amelyet védeni lenne hivatott  a Magyarország által is aláirt Riói Szerzödés, melynek célja a világ természeti világörökségének védelme. 

Ezért a világ környezetvédő szervezeteivel úgy döntöttünk, hogy fontosabb a Szigetköz megmentése, mint egy kis késedelem, s ezért csak akkor inditjuk majd el a pert, amikor Magyarországnak felelős kormánya van. „Lassan járj, tovább érsz!” mondja a közmondás, én pedig csak azt mondom, hogy amikor a beton monstrumok megszállottjai már megöltek minden fát és kiirtottak minden halat, ők is rájönnek majd, hogy a pénz nem ehető.

UTÓSZÓ

 

Sajnálatos, hogy a Bös-Nagymarosi tüntetések idején a magyar társadalom a Duna elterelését csak, mint politikai kérdést nézte és föként az, hogy csak azért ellenezte, mert azt korábban támogatták az országot megszálló szovjetek és az öket kiszolgáló Horn Gyula féle kormány. Sajnálatos ez föként azért, mert a politikai indulatok felületesek és mulandóak. Ezért fontos, hogy egyrészt megértsük, hogy miért nem hitelt érdemlöek a fent emlitett cikk szerzöjének állitásai és talán még fontosabb annak megértése, hogy van megoldás, van lehetöség a kiegyezésre.

Ezért nem úgy kell nézni a kérdést mintha a választás a bösi erömü lerombolása és a tragédia véglegesitése között lenne. Meg kell érteni, hogy van lehetöség a KIEGYEZÉSRE anélkül, hogy beletörödnénk határfolyónk elterelésébe, elfogadnánk, hogy elpusztuljon a Szigetköz, vagy viz alá kerüljenek király sirjaink és olyan tározó jöjjön létre Nagymarosnál, amelyet „lehúzhatnak”, mint egy angpl WC-t a fent emlitett cikk irói vagy támogatói.

A kiegyezés nem csak két szomszéd nép barátságának, s a világon egyedülálló természeti kincsek megvédése miatt fontos. Fontos ez azért is, mert a világ közvéleménye készen áll a Második Duna Perre, támogat bennünket, s amikor a Hágai Biróság majd meghozza a döntését, akkor azt kénytelen lesznek Szlovákia is és a magyar vizügyi szakemberek is elfogadni, akkor abbamarad majd egymás terveinek ellenzése, s megindul a mindenki számára kivánatos, higgadtan és együtt kivitelezett Kiegyezési Terv épitése.

Lipták Béla    

Leave a Reply