A Duna Védelmében

Összefoglaló

Az alábiakkban összefoglalom a Duna elterelése kérdésének mostani (2O1O) helyzetét, beleértve a Kiegyezési tervet és Hágai Per második fordulóját. A leirást követően megadok olyan honlap címeket melyeken az érdeklősők megtalálják az 1956 és 2O1O közötti eseményeket, a hágai periratokat és egyéb dokumentumokat.

A MÁSODIK HÁGAI PERRŐL

A közelmultban bejárta az Internetet egy, a Hidrológiai Közlönyben megjelent írás. A cikk írója sajnálja, hogy Nagymarosnál nem épült meg a sztálini gigantománia beton monstruma és helyteleníti, hogy az akkori magyar kormány ellene volt a Duna elterelésének, a Pannon tenger néhai deltájából kialakult és a világon egyedül álló Szigetköz tönkretételének. Szerinte nem csak, hogy meg kellett volna étíteni a nagymarosi vizlépcsőt, de „csúcsra” is kellett volna járatni azt! Más szóval úgy működtetni, mint egy angol WC-t: akkor húzni le a tóvá duzzasztott és így királyaink sírjait is veszélyeztető Duna vizét, amikor magas a villany fogyasztásm, jó pénzt lehet csinálni abból. Egy szó, mint száz, a cikk elismétli a Horn-Mechiár érveket, melyek alapján 1977-ben megszületett  a Bős-Nagymarosi vizlépcsők alább ismertetett tragikus tervei terve:

Nagymarosi vizlépcsők alább ismertetett tragikus

Nagymarosi vizlépcsők alább ismertetett tragikus

Mivel mi két évtize dolgozunk azon, hogy a Hágai Bíróság újratárgyalja a Duna elterelésének perét (http://hungaria.org/hal/danube/index.php?halid=12&menuid=160), ezért tájékoztatni szeretném a magyar közvéleményt a ténykröl. Persze a tématör túl nagy ahhoz, hogy kimeritően ismertessem per minden részletét, ezért megkérem az érdeklődőket, hogy látogassák meg honlapunkat: http://duna.org/danube/ , melyen megtalálják a második hágai duna per beadványait, a Kiegyezési Terv részleteit és egyéb dokumentumokat.

A MULT

1987-ben, Szalay Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, – a halálos ágyáról -telefonált neklem és megkért, hogy – mint az USA Környezetvédelmi Kézikönyvének szerkesztője – , vegyem át tőle a Duna védelmének irányitását, mert, mint ahogy azt már csak suttogva volt képes kimondani: ”egy nép végérvényesen csak azt veszitheti el, amit maga felad és mi a határfolyónkat nem adhatjuk fel!”

Én 22 év eredménytelen igyekezete után is hiszem, hogy Szalay Sándornak igaza volt és hiszem azt is, hogy a magyarság soha nem fogja feladni határfolyóját, és amikor megnyertük a Második Hágai pert, akkor majd lassan visszatér népem optimizmusa, önbecsülése is.

1992 október 24.-én, – Magyarországon legyártott betontömbökkel és az alábbi ábrán ismertetett C-variáns kivitelezésével – Szlovákia elrekesztette a Duna természetes medrét és a saját területére, egy betoncsatornába vezette át Magyarország határfolyóját.

Én ezen a napon 643 magyar természetvédővel álltam a szlovák-magyar határon, fejünk felett magyar helikopter közözött, mellettem egy határőr százados állt.

A magyar határőrség ottani parancsnoka megkérdezett: „Tudja, hogy engedély nélkül tilos a határt átnépniük?”

Én visszakérdeztem: „És Ön tudja, hogy a Magyar Alkotmány kötelezi a magyar kormányt az ország integritásának a megvédésére? Ön todja, hogy ha Ön most egy szakasz katonájával mellénk áll, akkor nem csak népünk becsülete, de a Pannon Tenger deltájából kialakult, a világon egyedülálló Szigetköz is megmenekül?”

Nem nézett a szemembe, bajuszos arcán vöröslött a szégyen, csendben válaszolt: „Én csak parancsot teljesítek.”

Így végül, a lesütött szemü magyar határőr katonákat magunk megett hagyva mentünk át, – mi fegyvertelen környezetvédők-, hogy a szlovák oldalon odaálljunk a bulldózerek elé, de puszta kézzel a bulldózereket megállitani nem tudtuk.

Később megtudtam, hogy határfolyónk megvédését az akkori külügyminiszter, Jeszenszky Géza helyeselte, (Ő tudta, hogy az általunk is aláírt Riói szerződés kötelez a világon egyedülálló Szigetköz élőlényeinek megvédésére, hogy megettünk áll a világ közvéleménye, hogy egytlen, akár vaktölténnyel leadott lövés megállíthatja a szörnyüséget), de Für Lajos hadügyminiszter megvétózta álláspontját. Így, miközben egy árva magyar helikopter keringett a fejünk felett, és miközben mi, a 643 (onnan tudom a számot, mert a határőrök megszámoltak) fegyvertelen természet barát, képtelenek voltunk megállítani a bulldózereket, bekövetkezett a tragédia.

Megjegyzem még azt is, hogy békéscsabai tót családból származom, Békéscsaba nagy evangélikus templomának padjához láncolt rézfedelü családi imakönyvünk még tót nyelven iródott, nagyapám még tót népdalokat dúdolt borotválkozás közben! Megjegyzem azt is, hogy a Lipták név annyit jelent tótúl, hogy Liptóból való és azt is, hogy amikor a törökdúlás után Liptóból Békéscsabára telepítették a tótokat, akkor közülük azok, akik büszkék voltak tót származásukra, nem „magyarosítottak” Liptóira, vagy Liptay-ra, hanem megmaradtak Liptákoknak! Másszóval én büszke vagyok tót származásomra, szeretem a szlovák népet és a Kiegyezési Terv kidolgozásával az 1OOO éve békés szimbriózisban élő, egymást tisztelő és szeretö népeim megbékülését is szeretném szolgálni.

A HÁGAI BIRÓSÁG DÖNTÉSE

1997-ben a Hágai International Court of Justice (ICJ) kimondotta, hogy a Duna átterelése Csehszlovák felségterületre törvénytelen és kimondta azt ishogy Magyarország jogtalanul mondta fel a bősi szerződést. Más szóval nem igaz a Horn kormány által elterjesztett állítás, hogy mi elveszítettük volna a hágai Duna Pert! Az ICJ minkét felet egyaránt elítélte és azt látta helyesnek, ha az érintett felek maguk keresik a megegyezést, de ha az nem sikerülne, úgy 3 éven belül visszatérnek Hágába, ahol, a Duna Per „második körében” most már a biróság dönti majd el, hogy mi is az igazságos megoldás?

Itt most nem megyek bele részletesebben a hágai döntés pontjainak ismertetésébe, annak politikai, természetvédelmi, energetikai, gazdasági, nemzetközi jogi és egyéb vonatkozásaiba, de megjegyzem, hogy aki annak részletes dokumantációját kivánja megismerni, a következő címen találja meg azokat: http://duna.org/danube/ vagy elolvashatja a perre vonatkozó alábbi dokumentumokat:

:

EC Mission Report, November 1992, Independent experts on Variant C

EC Report, May 1993, Field inspection at Gabcikovo

EC Mission Data Report, November 2, 1993, Gabcikovo impact

„A Hágai Döntés”, Enciklopédis Kiadó, 1997

BEPERELTÜK A MAGYAR KORMÁNYT

Mikor 2000-ben lejárt a hágai döntéstől számított 3 év, mi (a Magyar Környezetvédelmi Alap és támogatóink) beadvánnyal fordultunk a Magyar Alkotmánybirósághoz (http://duna.org/danube/), kérve, hogy érvényesítsék a Magyar Alkotmány erre vonatkozó elvárására és figyelmeztessék a magyar kormányt alkotmányos kötelességére. Érveink között hivatkoztunk az alkotmány azon paragráfusára, mely kötelezi a mindenkori magyar kormányt az ország integritásának megvédésére. Ugyancsak hivatkoztunk a Rioi Szerződésre, mely kötelezi Magyarországot a Szigetközben kifejlődött és a földön máshol meg nem található élőlény fajták védelmére. A beadványhoz mellékeltünk egy Kieggyezési Tervet (KT) is, melyet a világ környezetvédőivel együtt dolgoztunk ki. A KT részletesen ismerteti a megoldást, mely úgy menti meg a Szigetközt, hogy közben a hajózás is és az áramtermelés is folytatódhat.

Mint az alábbi levélben olvasható, 2OO3-ban a magyar Alkotmány Biróság perünket elfogadta, annak tárgyalását felvette programjába. Az engem erről tájékoztató levél alább olvasható:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2003-03-05

DR. HOLLÓ ANDRÁS

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

ALKOTMÁNYBIRÓSÁGA

988/E/2000

Tisztelt Lipták Béla Úr!

Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybiróság a 988/E/2000. Sz. Ügyben az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő jogalkotói feladat elmulasztásának vizsgálatára irányuló eljárást folytat.

Az Alkotmánybiróság az eljárást az Alkotmánybiróságról szóló 1989. Évi XXXII. Törvény szabályozza. Az Alkotmánybiróság eljárása nem kontradiktórius jellegű, az Alkotmánybiróság döntését – az Önnek korábbi levelemben már emlitett törvényi rendelkezés szerint – a rendelkezésér álló iratok alapján hozza meg. Az Alkotmánybiróság szükség esetén dönthet személyes meghallgatásról, valamint szakértő bevonásáról. (A törvény szerint egyéb bizonyitási mód és eszköz az alkotmánybirósági eljárásban nem alkalmazható.)

Az Alkotmánybiróság az eljárás jelenlegi szakaszában az inditványozót  hiánypótlásra hivta fel, más eljárási cselekményről nem határozott.

Budapest, 2003. Március 3.    Dr. Holló András, előadó alkotmánybiró

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Mint a fentiekböl látható, Dr. Holló András előadó alkotmánybitó úr (a 988-E-2000-es sorszámmal) elfogadta periratunkat és kitűzte (a per beadáskor pártonkivüli Cseh Sándor képviselő úr által szignált) beadványunk tárgyalását. Ám perünk több mint 3 évig nem került tárgyalásra, majd 2OO7-ben, minden érvelés nélkül elutasitotta követelésünk tárgyalását.

Én persze tudom, hogy elöbb vagy utóbb, de lesz Magyarországnak olyan felelős kormánya, mely eleget tesz az alkotmánynak és hatalomra kerülése után egyik első dolga lesz, hogy elinditja a második hágai pert.

A KIEGYEZÉSI TERV (KT)

A KT, mely – miközben biztositja a hajózást, árvizvédelmet és áramtermelést -, nem csak felszámolja a mederzárat és a szennyezett tárolót, de helyre is állitja a szigetközi árvidék (a néhai Pannon Tenger deltája helyén az utolsó jégkorszak óta kialakult árvidéknek, az elterelés óta 2-3 métert zuhant) talajviz-szintjét is és egyben létrehozza azt az – ENSZ-EU által is támogatott -, 3-nemzeti természetvédelmi parkot, mely nem csak a Szigetköz lakóinak tradicionális életformáját, de a világ eco-turizmusát is gazdagitaná.

Itt persze nincs hely a Kiegyezési Terv részletes ismertetésére, de aki tanulmányozni kivánja azt, megismerheti a Magyar Szemle 1999 júniusi számában megjelent tanulmányomból. (Ez az egyetlen magyar lap mely az elmúlt 1O évben irt a Kiegyezési Tervről). Megjegyzem még azt is, hogy a KT „Parshall csatornás” megoldását az amerikai sajtó úgy ismertette, mint a vizierőművek új, környezetbarát megoldását, mivel az úgy biztosítja a hajózást és energia termelést, hogy közben a folyó medret nem zárja el, nem akadályozza az élőlények és a hordalék természetes mozgását. A terv angol nyelvü ismertetése a következö cimen olvasható:

http://www.controlglobal.com/articles/2003/114.html

Szintén elolvasásra ajánlom a World Commission on Dams (WCD) által  „Dams and Development” címen kiadott (ISBN 1-85383-798-9) CD-jét, illetve a National Geographic 2OO2 márciusában megjelent „Danube River: cimü részletes cikket, melyek ismertetik azt a természet kincset mely életveszélyben van a Szigetközben és amelyet megmenteni az a Magyarország lenne hivatott, mely aláirta a természeti világörökségek védelmét előíró Riói Szerzödést.

UTÓSZÓ

Sajnálatos, hogy a Bös-Nagymarosi tüntetések idején a magyar társadalom a Duna elterelését, csak mint politikai „feszítővasat” használta a kommunizmus megdöntésére és „csak” azért lépett fel ellene, mert azt támogatták az országot megszálló szovjetek (akik utat kivántak biztosítani tengerjáró hajóiknak Európa szivébe) és az őket kiszolgáló Horn Gyula kormány. Sajnálatos ez föként azért, mert így elmaradt a vizlépcsővel kapcsolatos pontos tájékozódás. Ezért még ma is elképzelhető, hogy vannak akik hitelt adnak a fent említett, a Hidrológiai Közlönyben megjelent cikk állításainak és nem látják, hogy van lehetöség a kiegyezésre.

Ezért fontos, hogy a Duna Per második körében kiderüljön, hogy van átmeneti megoldás, hogy nem a bősi erőmű lerombolása vagy a Szigetöz tragédiájának véglegesitése között kell választani! A hágai nyilvánosság révén megérti majd a magyar és a nemzetközi közvélemény is, hogy van lehetöség a KIEGYEZÉSRE anélkül, hogy beletörödnénk határfolyónk elterelésébe, elfogadnánk Szigetköz tönkretételét, királyi sírjaink víz alá kerülését, vagy a Duna angol WC szerü „csúcsra járatását”, mint ahogy azt a fent emlitett cikk irója gondolja.

A kiegyezés nem csak két szomszédos nép barátságának, s a Duna deltája természeti kincseinek megvédése miatt fontos. Fontos ez azért is, mert a világ közvéleménye készen áll a második Duna Perre, támogat bennünket, s amikor a Hágai Biróság majd meghozza döntését, akkor azt kénytelen lesznek elfogadni úgy a szlovákiai nacionalisták, mint magyar támogatóik is és akkor megindul nem csak a Kiegyezési Terv kivitelezése, de népeink megbékélése is.

Lipták Béla

REFERENCIÁK:

Kiegyezési Terv (The Danube Compromise): http://www.controlglobal.com/articles/2003/114.html

A Második Hágai Kör (2nd Danube Lawsuit in the Hague): http://duna.org/danube/

Kiegyezési Terv (The Danube Compromise): http://hungaria.org/hal/danube/index.php?halid=12&menuid=350

http://hungaria.org/hal/danube/index.php?halid=12&menuid=160

Események 1956-2O1O http://www.szigetkoz.biz/tortenet/mainpage.htm

Hágai per iratai http://www.szigetkoz.biz/jog/haga/pagehaga.htm

Bős-Nagymaros http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91s%E2%80%93nagymarosi_v%C3%ADzl%C3%A9pcs%C5%91

Második Hágai Duna Per http://hungaria.org/articles.php?id=1577

Leave a Reply