A Cigányság Integrációjáról

Cigány-magyar, magyar-cigány vagy csak magyar.

Az erdélyi Esztelneken támogatunk egy kis iskolát. Egy szobás az iskola, nincsenek osztályok, egy tanitónéni van akinek még csak másológépe se volt amikor megismertük, maga irta le 14-szer a házifeladatot. A gyerekek télen gyakran nem jöttek iskolába, mert nem volt meleg cipőjük. Mikor kérdezem, hányan cigányok a gyerekek között, nem nagyon tudja, „magyarok ezek mind” válaszolja.

Amikor a horvátok követni tervezték a szlovákok bősi példát, tehát el akarták terelni a Drávát, én Somogyban elindultam a Zöld Párt jelöltjeként (Horn Gyula és több egyéb jelölt ellen), hogy felhívjam a figyelmet az elterelés veszélyére (az amerikai PBS televizió egy riportot is csinált erről). 32 helyiség tartozott a körzetbe, köztük két cigány földművesek lakta falu. Én a 32 helyiség közül kettőben győztem, ebben a két cigány faluban. Miért? Nem azért mert ők jobban értették volna a drávai vizierőmű tervét – és persze azt sem tudták, hogy a Dráva Európa legtisztább folyója – de egyrészt szerették a természetet, másrészt azért szavaztak rám, mert elmentem közéjük, s a többi jelölt nem ment el.

Egyszóval én nem félek se attól, hogy a cigány származású magyarok aránya elérte a 9%-ot, se attól, hogy sok gyermekük születik, s így arányszámuk emelkedik. Én attól félek, hogy a többségi társadalom nem tekinti őket egyenlőnek, honfitársnak, olyan honfitársnak akinek önbecsülésre, megértésre és segitségre, tehát munka alkalomra és iskolára van szüksége, mert az elszigeteltség, lenézettség és kitaszítottság rombol, a megértés és törődés pedig gyógyít, s a mostani „cigány problémát” bizony gyógyítani kell, s mint minden vásár, ez is kettőn áll.

A cigányság problémáival kapcsolatban elhangzó érvek emlékeztetnek az 5O év elötti amerikai helyzetre, amikor az itteni társadalom egy hányada még bőrszin alapján osztályozta honfitársait és a szinesbőrü ember kultúrájából, életviteléböl származtatta a szétesett családi állapotokat, az erkölcsi tartás hiányát, bűnözést, iskolakerülést, a szélesebb társadalom kihasználását, etc… Az amerikai társadalomnak ez a faji alapon gondolkozó hányada megoldhatatlannak (akadt olyan is ki “vagonkérdésnek”) gondolta azt, hogy szinesbőrű honfitársaik gyermekei és unokái tanult, önérzetes, tehát teljes értékű állampolgárokká válhatnak. Ezekben a faji alapon gondolkozókban eluralkodott a gyülölködés, titkos szervezetekbe, gárdákba tömörültek, kereszt égettek és néha még a véres erőszak gyakorlata is…

Szerencsére létezett egy többségi társadalom is. Az amerikai társadalom eme szélesebb rétege tisztán látta, hogy éppen a szinesbőrű családok azok akik a legjobban vágynak a rendre, a jó iskolákra, a munkaalkalmakra, hogy ők, a szinesbőrű tásadalom elsöprő többsége a legjobb szövtségsei a változásnak, a szinesbőrű ember felemelkedésének és a nekik is kijáró társadalmi megbecsültetése kivivásának. Így aztán az elmult 5O év meghozta a változást.. A fekete negyedekben ma a rendet fekete rendőrök biztositják, a Harvard és Yale egyetemeken a diákok már észre sem veszik, ha a professzoroknak fekete (barna vagy sárga) a bőre, mert nem az a fontos hogy kik voltak a szülei, hanem az, hogy milyen ember, mit tud, miben hisz…, egyszóval, a kirekesztés és gyűlölködés helyett a társadalom belátta, hogy az elesettet segiteni, nem megbélyegezni kell, hogy a jó példákat kell hangsúlyozni és az embereket CSAK a maguk tettei alapján szabad megitélni, mert erkölcstelen és hazug dolog egy népcsoport egészét hibáztatni néhány személy tettei miatt, s tenni ezt akkor amikor Amerikában a feketék spirituáléit, vagy nálunk a vén cigányt, vagy a cigány vajda lányát magunkénak tartjuk.

Ma, amikor származásukról kérdezem gyermekeim barátait, ugyanolyan hangsúllyal mondják példáúl azt, hogy „anyám nigériai, apám holland származék”, mint én, ha génjeimröl kérdeznek és azt válaszolom, hogy azokat magyar-tót-sváb és olasz ösöktöl kaptam.

Nagyon remélem, hogy 5O év múlva, ha újra szóba kerül a cigány kérdés, akkor, ha egy magyar cigány fiatalt kérdeznek őseiröl, ugyanolyan higgadt önérzettel mondja, hogy cigány, mintha azt mondaná, hogy tót, vagy horvát.

Leave a Reply