Paks és a Magyar Jövő

Váratlanúl két levelet kaptam, Paks környéki helységekből érkeztek a levelek, olyan személyektől jöttek akik tudták, hogy én az elmúlt két évet az atom balesetek tanulmányozásával töltöttem, hogy a megtudottakról könyvet írtam és hogy abban részletesn analizáltam az orosz, VVER tipusú atomreaktorok, tehát a Paksi rőmű bővítésére tervezett reaktorok biztonságosságát. Azt kérték a levelek, hogy a bősi erőmű bővítésével kapcsolatos véleményük formálásában segitsem ki őket. Ezért, amit itt, az alábbiakban olvashatnak az valójában válasz erre a két levélre.

Bemutatkozásúl annyit, hogy az automatika és az ipar biztonságának vagyok szakembere, több évtized ipari tapasztalatának összegyüjtése után tanácsadóként dolgozom és ugyan tanítok is meg két tucat műszaki könyvet is írtam (az elsőt Teller Ede bácsi előszavával), azért ma is osztom azt a viccelődő véleményt, hogy „aki tudja, az csinálja, aki nem tudja az tanítja és aki tanítani sem tud, az könyvet ír róla”. Másszóval én nem a könyveim, hanem az ipari tapasztalatom miatt gondolom, hogy véleményem megbízható.

Magamról még annyit, hogy ugyan kettős állampolgár vagyok (még három unokám is az), valójában nem a hazai politika érdekel, hanem a magyar jövő. Annyit tudok az otthoni politikáról, hogy áprilisban se a jobb, se a baloldalt nem fogom támogatni, hanem a FIDESZ-re szavazok. Nem ide való téma ez, nem is említettem volna, ha nem állana fent a lehetősége annak, hogy egyesek politikai indíttatásúnak gondolják írásomat. Nem az! Egy hazája jövőjével törődő és tapasztalt műszaki ember írását olvassák.

Írásomban először az atomnergia iparágnak általános helyzetéről fogok írni, majd rátérek Paks kérdésére és azt követően írok pár sort majd a kívánatos hosszabb távú magyar energia stratégiáról.

The Next Fukushima

Atom Erőművek Világszerte

Talán azzal kezdeném, hogy valójában a nukleáris reaktorokban egy nagyon egyszerű folyamat megy végbe, összesen annyi, hogy vizet forralunk. Két olyan vonása van ennek a víz forralásnak, mely veszélyessé teszi az iparágat: az egyik az, hogy hűtés nélkül megolvad bennük a rádióaktív üzemanyag, a másik az, hogy az olvadás következtében keletkező gázok felrobanhatnak és a széljárástól föggően, nagy vagy kisebb területen, veszélyes (rákot okozó) rádióaktiv anyagokat teríthetnek a környező  tájra.

Jelenleg a világban 438 atom reaktor működik (átlag életkoruk 29 év. Legtöbbjük 30 éves élettartamra volt tervezve, de 138 kora már a 40-hez közeledik és 24 meghaladta azt. Jelenleg 63-mat építenek, míg elöregedésük miatt 138-at állítottak le, de a leszerelés magas ára miatt (nagyjából annyi, mint a megépítés), egyenlőre csak 17 van teljesen „leszerelve”. Az atomerőművek jelenleg a világ energia igényének 5%-át, villany szükségletének 13.5%-át biztosítják.

Hosszabb távon Németország, Svájc és bizonyos fokig Japán is elkötelezék magukat az atomerőművek teljes felszámolására. Ausztria egyáltalán nem engedi, hogy földjén ilyen erőmű épüljön és ezért (Paks közlsége miatt) lehet, hogy tiltakozni fog.

Az atomenegia használata mellett az élen Franciaország (75%) és Szlovákia (54%) állanak. Magyarország villanyszolgáltatásának jelenleg kb. 46%-át adja Paks 4 reaktora. Az emberiség ezidáig  $3-$4 trilliót költött atomerőművek építésére, s kb. ugyanennyibe kerül majd azok biztonságos leszerelése és az üzemanyag biztonságos elraktározása. Ezen összegek méretének érzékeltetésére megjegyzem, hogy a világ GDP-je kb. $70, az Egyesült Államoké $16 és Magyarországé kb. $0.14 trillió.

Az Atom Erőművekkel Kapcsolatos Gondok

Rákos betegségek: Érdekes módon az köztudomású, hogy az atmoszféra széndioxid tartalma az elmult évszázadban a kétszeresére emelkedett és ez okozza a föld felmelegedését. Ugyanakkor azt, hogy a föld felszinén a rádióaktivitás szintén kétszeresére emelkedett, azt már kevesebben tudják és ugyanígy azt sem, hogy egyes tudományos felmérések szerint a chernobyl-i baleset egy millióval emelte meg a térségbe a rák okozta elhalálozást.

Baleset: Zónaolvadás (meltdown) esetén a megolvadt üzemanyag rudak hidrogén robbanást eredményeznek, mely szétrombolja az épűletet és így nagy mennyiségű rádióaktív anyag kerül kibocsájtásra.

Potenciális Fegyverforrás: Az atomerőművek 2%-tól 4%-ra koncentrált üzemanyag rudakat használnak, míg az atomfegyverek ~10%-osat, de a koncentrálási folyamat ugyanazzal az eljárással, nagysebességű centrifugálással történik.

Erőművek Kora: A ma üzemelő erőművek nagy hányada elöregedettek, elavult, gyakran még kézi szabályzó rendszerrel működik.

Terrorizmnus: Fent áll úgy a belső, mint a kölső támadások lehetősége. Belső azért, mert a kezelőknek gyakran módjában áll (akarattal vagy tévedésből) balesetet okozni. Külső támadásoknak azért, mert a legtöbb szabályzó berendezés elérhető és megfertőzhető a cybervírusokkal, mint történt az Iránban.

Atomszenny: Az elhasznált, de még évszázadokig rádióaktív üzemanyagrudak és egyéb rádióaktív hulladékok elhelyzése teljesen megoldatlan. Nincs a világon egyetlen végleges raktározó hely és az átmenetiek pedig már túlterheltek. (Pakson példáúl a 2003-as baleset az átmenti raketározás helyén történt).

Paks

Mint tudjuk, Magyarország a már így is elöregedett Paksi erőmű élettartamát, – politikusok döntése alapján – 20 évvel meghosszabbították és a kormány, hatalmas befektetéssel, orosz reaktorokkal, bővíteni szándékozik azt. Az alábbi táblázatban összefoglaltam az erre vonatkozó  fontosabb adatokat, – feltételezve, de meg nem engedve -, hogy az orosz állítás igaz és a beépítendő új reaktorok életkora nem 30, hanem 60 év lesz. Az adatok a következőek:

Reaktor Tipus Kapacitás Épitkezés Kezdete Beindítás  Élettartam Lejárása Leállítás Tervezett Éve

 

PAKS-1 VVER-440/V213 475 MWe 1974 1982 2012 2032
PAKS-2 VVER-440/V213 475 MWe 1974 1984 2014 2034
PAKS-3 VVER-440/V213 475 MWe 1979 1986 2016 2036
PAKS-4 VVER-440/V213 475 MWe 1979 1987 2017 2037
PAKS-5 VVER-1200 1114 MWe 2015 (tervezett) 2023 (tervezett) 2083 2883
PAKS-6 VVER-1200 1114 MWe 2015 (tervezett) 2023 (tervezett) 2083 2083

Mint láthatjuk, ezek az egységek mind az orosz (illetve korábban szoviet) VVER tipusú erőművek variánsai. Az alábbi rajz mutatja a paksi erőmő főbb elemeit:

paksi erőmő főbb elemei

Paks Biztonságossága

 

Itt csak azokat a veszélyeket sorolom fel, melyeket  az atomerőművek általános vonásai között még nem említettem, mert azok kizárólag Paksra vonatkoznak. Ezek a következőek:

Villany nélkül nincs hűtése: 

Talán a legnagyobb veszélyforraás az, hogy az erőmű “villanyra elhivatott”, mondom ezt annak ellnére, hogy az üzemeltetők ezt vitatják, amire visszatérek. Ez azt jelenti, hogy ha megszakad a külső áramszolgáltatás és azzal egy időben a belső (akkumlátor és dízel generator) berendezések sem működnek, akkor leáll a reaktorok hűtése és bekövetkezik az olvadási robbanás (meltdown). Tehát az erőmű nem rendelezik “villany nélküli” hűtéssel, nincs ellátva sem emelt viztartályokkal, melyeken a szelepeket hőtágulás nyitná, hogy így a víz automatikusan (tehát kizárólag a gravitáció hatására) lehűtse a felforrósodott reaktorokat. Pakson a szivattyúk villannyal működnek, nem szereltek be gőzturbinával hajtott szivattyúkat, pedig a gőz még a “meltdown” (zónaolvadás) idején is nagy mennyiségben áll rendelkezésre.

A paksi üzemltetők szerint a fenti aggodalmamat már kiküsszöbölték három eszközzel:

1.     Gravitációs vízforrással. Ezzel egyrészt az a baj, hogy túl kicsi, másrészt hogy a gravitációval szállított víz folyásának elindításához, a szelepek nyitásához, külső energiát használnak, amely vagy van vagy nincs, tehát szabotázs stb esetében leállíthtó. Másszóval NEM a leállíthatatlan és automatikus energia forrásra alapozzák a gravitációs folyás nyitását, mint a hőtágulásra..

2.     Kiegészítő áramforrásokra hivatkoznak, ami azért nevetséges (elnézést az erős kifjezésért, de az), mert az az elleni védekezésről van szó, amikor áramforrás NINCS!

Elöregedés:

Erről már szóltam, de itt még megemlítem, hogy Paks az átlagnál is veszélyesebb helyzetben van, ugyanis az egyéb reaktorokat 30 vagy 40 év működés után leállítják, addig Paks régi egységeit 50, új egységeit 60 évig tervezik működtetni. (Ki kivánna egy 60 éves gépkocsival közlkedni?)

Automatikus biztonsági berendezések

A paksi erőmű irányítása csak részben automatizált és ezért lehetséges a biztonsági berendezések kikapcsolása és így a belső szabotázs is és a külső virus-támadás is, melynek révén cyber-terorristák képesek megtámadni az irányító rendszert. A józan ész azt diktálja, hogy ami megtörténhet, az elöbb-utóbb mg is történik. Persze a paksi atomerőmű vezetői erre azt válaszolják, hogy a tervezés eleget tesz a törvény-rendeleteknek, az illetékes bizottságok elvárásainak. (Sajnos az is igaz, hogy a teve olyan ló, melyet bizottság tervezett). Más szóval, a józan ész követelményeinek nem tesz eleget!

Mit követelne a józan ész? Elsősorban azt, hogy senki és semmi meg ne akadályozhassa a felforrósodott reactor hűtésének utomatikus beindulását, függetlenül attól, hogy a kezelő elaludt-e, szabotálási szándékai vannak, vagy hogy netán vírus érkezett a szabályzó rendszerbe. Más szóval az ad biztonságot, ha a reactor falának hőmérséklete úgy indítja be az azonnali hűtést, hogy azt senki és semi megakadályozni nem tudja.

Rádióaktív hulladék:

A paksi erőmű az atomszenny raktározásában is eleget tesz a különböző bizottságok előírásainak, csak éppen a józan észnek nem! Elvégre jól tudjuk, hogy az egész világon sehol sincs, az évszázadokig rádióaktív hulladékok számára véglegs raktározási berendezés. Így nevetséges azt állítani, hogy Magyarországon megkezdődött “megoldás kialakításának az előkészítése”. Mit is jelent ez a “nesze semi fogd meg jól” fogalmazás?  Azt jelenti, hogy az oroszok megigérték úgy az űzemanyag szállítását, mint az atomszenny elszállítását és raktározását. Persze itt a hangsúly a “megigértéken” van. Elvégre mi lesz akkor, ha meggondolják magukat?

Az illetékesek azt állítják, hogy a kiégett fűtő elemek “nem minősűlnek hulladéknak” és elraktározásuk 50 évre “megoldott”. Jó lenne tudni, hogy miért nem “minősűlnek”, amikor 2003-ast paksi balesetet, mely a 2-es reaktornak egy even keresztüli leállítását eredményezte és (általam ismeretlen mennységű) rádióaktív anyagot bocsájtott a levegőbe. ( A 2003-as paksi balesetet 4-es szinvonalúnak, a 2009-est 2-es és a fukushimai balesetet 7-es szintűnek minősítették az illetékesek).

Az is vitatható, hogy a kis és közepes aktivitású rádióaktív hulladékok bátaapátin való raktározása végleges megoldást jelent-e? Ki mondja meg, hogy “végleges-e”? Azt is valami bizottság dönti el, vagy talán abba a bátaapátiaknak is van beleszólása”?

Pakson nincs konténer, nincs nitrogen és a hydrogen fejlődés elleni védekezés kipróbálatlan:

Ez azt jelenti, hogy a reaktort nem veszi körül egy konténer, hanem az nyitottan áll az épületben. Ezzel szemben (szerintem) a biztonságos tervezés az, amikor a reaktort egy konténer veszi körül és a kettő közötti térségben (a reaktor és a konténer között) nitrogénnel van. Ezzel a megoldással, hydrogen szivárgás esetén sem történhet robbanás a konténeren belül, mert nincs oxygen ami táplálja azt. Ezzel szemben, a VVER tipusu erőművek esetén a szivárgó hydrogén egyenesen a levegővel töltött épületbe kerül, s így egyetlen szikra robbanást okozhat.

Az üzemeltetőknek azt az állítását is kétségbevonom, mely szerint, ha be is indul a hidrogén termelés, azt platina katalizátorokkal vízzé képesek oxidálni. Ez az eljárás labortóriumi szinten és nagy turbulencia estén ugyan működik, de egyrészt erőműi skálán nincs kipróbálva, másrészt, amikor a reaktor fenekének fala már átolvadt és az olvadt üzemanyag rudak és a Zirkónium együtt ott “tócsában” fekszenek, akkor haszontalan.

Grafit moderator:

Míg világszerte a legtöbb reaktorban vagy víz vagy nehéz víz a moderátor, addig a VVER tipusú orosz reaktorokban grafit. Ennek az az oka, hogy így olcsóbb az üzeanyag, elég az urániumot 2%-ra koncentrálni, míg a másik esetben 4% szükségs és a koncentrálás (centrifugálás) drága. A grafit moderator hátránya, hogy tűz esetén meggyulad és táplálja a tüzet, míg ha víz a moderáror, az oltja azt.

Szűrés

A jól tervezett erőművek felkészültek arra, hogy az üzemanyag cellák (uranium rudak) megolvadnak, az épületben a gőz és hydrogen nyomása megemelkedik és ezért, ha azt akarjuk, hogy az épület ne dőljön össze, ezt a felgyűlt nyomást ki kell engedni. Ezt a “kiengedést” a paksi VVER rendszer is biztosítja, a baj csak az, hogy szűrés nélkül teszi azt és így nem csak a gáz, de a rádióaktív szilárd anyagokat is kiengedik.

Költségek

Megjgyzem, hogy nem vagyok közgazdász és megjegyzem azt is, hogy kevés adat áll rendelkezésemre. Így példáúl tudom, hogy mennyi a magyar GDP és azt is tudom, hogy annak hány százaléka a költségvetési deficit (2.9%), illteve, hogy  GDP arányában mekkora a nemzeti tartozás (~80%), de nem tudom, hogy mekkora maga a költségvetés, hány százalék megy abból kölcsön törlesztésre és hány százalék kamatokra. Azt sem tudom, hogy az oroszok hány százalékra adják a 30 éves kölcsönt. Így tehát az alábbi táblázatban felsorolt számok is valószínűleg hibásak, de én bizony nem tudom, hogy mekkorák a hibák és azt sem tudom, hogy nagyobb vagy kisbb a befektetés annál amit én itt kiszámoltam? Nos tehát a feltételezett adatok:

Az oroszok állítása szerint a beruházás 10-15 billió Euróba ($13.5-$20 $ billió dollárba) fog kerülni Magyarországnak. Ennek 20%-át zsebből fizeti majd az ország, 80%-át pedig orosz hitelből. A hitel visszafizetése, 2023-al kezdődően, 30 éven keresztül történik. Feltételezve, – de meg nem engedve -, hogy a költség nem fogja meghaladni a fenti becslést (általában nemcsak, hogy meghaladja, de eléri annak kétszeresét is), nézzük meg, hogy mit is jelentenek ezek a számok?

 

Tételek A tételek $ milliárdban
1) zsebből fizetenő összeg 2.7 – 4.0 $md
2) 30 éves kölcsön 10.8 – 16.0 $md
3) Évi kamat 5%-al számolva 0.54 – 0.8 $md
4) 30 évi kamat, ha közben nincs törlesztés 16.2 – 24.0 $md
4) magyar GDP 136.0 $md
5) magyar deficit 2.9%-al számolva 3.9 $md

Az, hogy teljességében mekkora Paks bővítésének költsége, az függ az építési költség túlfutásától, a kamatlábtól és a törlesztés időtartamától. Feltételezve, hogy túlfutás nem lesz (optimista feltételezés) és hogy az üzemanyag és az atomszenny elszállításának árai vagy nulla, mert vagy benne van a szerződésben, vagy a fogyasztókat terhelik, én ezeket nullának tekintettem, ami lehet, hogy optimista feltételezés. Feltételeztem azt is, hogy az ország csak a 30 év leteltekor képes visszafizetni a tartozást és addig csak csak a kamatokat fizeti, ami viszont pesszimista feltételezés. Szóval ha a fenti feltételzések helyesek lennének, úgy a bővítés összköltsége 32.4 $md és 44 $md közöttre becsülhető. Ez az összeg egyenlő a 2014 év állami deficit tízszeresével.

Ki Fogja Ezt Kifizetni?

Természetesen ezt a kölcsönre épült hatalmas berendezést is a gyerekeink és unokáink fogják kifizetni! És mit kapnak ők ennek ellenében, 2053-ban (ha addig fel nem robbantak a reaktorok)? Kapnak 4 darab lezárt reaktort, melyek teljes leszerelése kb annyiba kerül, mint építésük került . Kapnak két elöregedett, de talán még pár évig működő erőművet, melyhez lehet, hogy az oroszok már nem adnak, vagy nem tudnak adni üzemanyagot (mert elfogyott az urán) és kapnak egy országot, mely elvesztegetett egy generációnyi időt a véglegs megoldásra. Olyan időt, mely alatt áttérhetett volna a biztonságos, tiszta, kimeríthetetlen és ingyenes energiaforrások használatára, hogy készen álljon a korra, amikor már a tenger alatt sem, Alaszkában sem, és a palában sem maradt több olaj vagy gáz.

Mi Lenne a Helyes Megegyezés?

Megjegyzem még, hogy nagyon helyeselném, ha egy átdolgozott megegyezés is tartalmazná az orosz gázvezetéknek Magyarországon való áthaladását és azt, hogy nálunk történjen az európai országokba való továbbszállítás elosztása. Ez kívánatos is lenne és nem is eredményezné a nyugati hatalmak helytelenítését, míg a mostani reaktor-vásárlásnak a szabad versenyt kizáró eljárása, bizony máris eredményezte azt, nem is beszélve Ausztria álláspontjáról, mely állam sehol nem engedélyez atomerőművet, s nem kiván közeleső más országban sem.

Persze arra is szükség lenne, hogy az újratárgyalás után, a megegyzés minden részletét nyilvánosságra hozzák, hogy így, a magamfajta embernek ne kelljen találgatnia, hanem pontosan tudnánk, hogy mibe vág bele az ország?

Végül megemlítem, hogy az viszont hasznos lenne, ha Magyarországon születne meg a világ első víz alatti atomerőművének protopipusa. Ez a prototipus lehetne kicsi, olcsó és persze abszolút biztonságos, mert csak gravitációt igényli, illetve használja fel a leállítása. Az EU biztosan  finanszírozná ennek Pakson való megépítését és a magyar műszakiak, illetve a kitünű paksi szakemberek segítségével gyorsan meg is épülne.Így Magyarországé lenne úgy a világszabadalom, mint az azzal járó anyagiak birtokosa.

Tudom, hogy sokan elcsodálkoznak azon, hogy egy, a „zöld energiára elkötelezett ember” hogyan javasolhat bármilyen atomerőművet, de az az igazság, hogy a legjobb esetben is, legalább egy generációba fog tartani, amíg az emberiség 100%-ban átáll a kimeríthetetlen, tiszta és ingyens zöld energia használatára és ezen időtartam alatt is kell olyan energia, ami ugyan kimeríthető, de a víz alatti építése miatt legalább biztonságos.

Magyarország Legyen a Zöld Energia Úttörője

Most áttérek arra, hogy a Paksra befektetendő hatalmas összeg kis hányadából, miként kellene biztosítani, hogy Magyarország ne csak áttérjen az ingyenes és kimeríthetetlen zöld energiaforrások használatára, de élére álljon ennek az új technológiának a kifejlesztésének. Erről a témáról is könyvet írtam „Post-Oil Energy Technology” címmel:

Post-Oil Energy Technology

 

Gondoljuk meg, hogy a 20. század nagy találmányai, a számítógép (Neumann), az atomreaktor (Szilárd), a hologfáf (Gábor), a chip (Gróf = Grove) és folytthatnám, mind magyar találmányok, de hazánknak azokból haszna nem származott, nem nálunk teremtettek munkaalkalmakat és jólétet, nem nálunk hozták létre a „Szilikon Völgyeket”. Nos, most itt az alkalom, hogy ez ne ismétlődjön meg, hogy a 21. században élére álljunk az zöld technológiák kifejlesztésének, hazai legyártásának és nemzetközi szabadalmaztatásának. Nem kell ehhez más, mint a jövővővel törődő olyan államférfiak, mint volt Széchenyi vagy Baross Gábor és kell a Pakson tervezett befektetésnek egy kis hányada..

Nézzük tehát a lehetőségeket:

  • Geotermális energia: Magyarország hatalmas geotermális energia készlettel rendelkezik. Ennek kihasználása olcsó, energia termlése tiszta, üzemanyaga ingyenes és kimeríthetetlen. Ezért állami és EU támogatással azonnal meg kellene indítani a standardizált egységek tömeggyártását.
  • Szén-negatív erőművek: Szintén állami és EU támogatással és azonnal meg kellene tervezni a biomasszát égető (mező és erdőgazdasági termékeket) erőművek prototípusát, szabadalmaztatni azt és megindítani a tömeggyártást..
  • Napenergia-gyüjtő tetőcserepek: Szintén állami és EU támogatással kellene kifejleszteni a napenergia-gyüjtő cserpek tömeggyártását és világszabadalmat szerezni arra.
  • Grafit akkumulátor: Azonnal el kellene idnítani az autóipar jövőjét jelentő olcsó és könnyű, grafittal működö akkumlátorok kifejlesztését, prototípusainak legyártását és erre a vilászabadalom megszerzését.
  • Methanol: Az egyik szénnel működő erőműbe azonnal be kellene szerelni Oláh György találmányát (mely találmányára Nóbel díjat kapott), mely a helyett, hogy a széndioxidot az erőmű kéményen kiengedné, hidrogén hozzáadásával methanolt termel abból.
  • Szállítható és raktározható napenergia: Mivel példáúl a Szahara területének 3%-a elegendő az egész emberiség teljes energia szükségletének a biztosítására, kooperációra kellene lépni egy ritkán lakott és mélytengeri kikötővel rendelkező afrikai állammal (példáúl Tuníziával vagy Namíbiával) és megépíteni a napenergiát cseppfolyós hidrogén formájában (úgy, mint ma az LNG-t) raktározhatóvá és szállíthatóvá tevő erőmű prototipusát.
  • Két-irányú üzemanyag cella: Az állam, a hosszabb távú céljai közé vehetné a „grid nélküli”, energia ellátást szolgáló két-irányú üzemanyag cella kifejlesztését. Mint az alábbi ábra mutatja, ez a cella nappal a tetőn gyüjtött napenergia feleslegből (az ábrán a kékkel rajzolt működés) termelt árammal, elektrolízis útján hidrogént termel, míg éjjel vagy amikor szükséges, a másik irányban (piros) az elraktározott hidrogénből, az üzemanyag cella révén áramot.

Két-irányú üzemanyag cella

 

Utószó

A kor amiben élünk hasonlítható egy olyan jelképes helyzethez, mint amikor mondjuk egy hatalmas meteor rohanna a Föld felé és a tudósok pontosan tudnák, hogy hány évtized múlva csapódik az a Földbe, mi lesz a becsapódás rettenetes következménye és végül azt is tudják, hogy ha összefognánk, ha törődnénk az utánunk jövő generációk sorsával és ha minden erőnket bevetnénk, akkor képesek lennénk a meterort kitéríteni az útjából. Hát valami ilyesmi helyzetben van ma az emberiség. A különbség csak annyi, hogy nem egy meteor „becsapódása” okozhatja a véget, hanem a sarkokon ma még létező és a Föld melegedését olvadásával lassító, jéghegyek elolvadása.

Persze vannak akik úgy gondolják, hogy nem is jön „meteor”. Vannak akiknek az az érdeke, hogy ne a meteor elhárításával törődjünk, hanem az ő árujukat vásároljuk. Van aki szerint eddig is történt mindig valami, most is fog, tehát nem az ő dolga az ilyesmi, ő örül, ha ki tudja fizetni a fogorvos számlát. Vannak, akik ugyan hisznek a tudománynak, de azt mondják, hogy „ráérünk arra még”, messze van még az a meteor. Azán persze vannak a politikusok, akiket csak a választás kimenetele és a következő 4 év érdekel, akik jól tudják, hogy akkor kapnak sok szavazatot, ha rózsaszinűre festik a jövőt, ha csökkentik az adót, ha kölcsönöket vesznek fel és mindezzel a jövő generációkra hagyják nem csak a kölcsön megfizetését, de a szembenézést is azzal, hogy mi lesz amikor elfogyott az olaj és elolvadtak a jéghegyek?.

Ugyanakkor persze vannak az unokáik jövőjével törődő nagyapák is, olyanok akik hisznek a tudósoknak, akik tudják, hogy most kell lépni, most kell elkezdeni dolgozni a „meteor” eltérítésén és azt is tudják, hogy ha időben lépünk, akkor mindenki jól jár, mert a zöld energiára való áttérés hatalmas feladata egyben teljes új iparágakat fog teremteni és azok pedig hatalmas számú munkaalkalmat hoznak létre.

Én remélem, hogy a magyar nagyapák ebbe az utóbbi csoportba tartoznak, remélem hogy tisztán látják, hogy Pakssal „útkereszteződéshez” érkezett a magyar társadalom és remélem, hogy a helyes utat választják, szembenéznek a valós helyzettel és nem visszafelé indulnak el, hanem hozzájárúlnak a 21. század nagy kihívásának megoldásához.

 

Lipták Béla

Lipták Béla

This entry was posted in Paks and tagged . Bookmark the permalink.

Comments are closed.