Magyarország Energia Ellátásának Megoldása

Ebben az írásomban először ismertetem Magyarország jelenlegi energia stratégiáját. Ezután ismertetem az elkövetkező évtizedekben megteendő lépéseket, melyek elvezethetnek az ország energia gondjai végleges megoldáséhoz.

A Jelen Helyzet

Billió dollárban kifejezve, Magyarország évi GDP-je(2000-es dollár billióban kifejezve) hozzávetőlegesen 128 b$, és az évi deficitje 2.8 b$. Ezeket a számokat csak azért említem, hogy az olvasó könnyebben érzékelje az alábbiakban emlitett energia költségek (beleértve Paks bővítésének) méreteit.

Az ország összenergia fogyasztása (millió tonna olajnak megfelelő egységben – mToe) cca. 26 nToe amiből 11.5 (44%) saját termelésű energia és 14.5 (56%) importált. Az importált gáz és olajnak 86%-a származik Oroszországból. Az ország gáz ellátásának 71%-át kitevő orosz import főleg csővezetéken (ma még többségében Ukrajnán keresztül) érkezik. Ezért érthető, hogy az elmúlt években, úgy a bal, mint a jobboldali magyar kormányok támogatták a „Southern Stream” néven ismert déli gázvezeték megépítését, mely a Fekete Tenger alatt (Ukrajnát elkerülve és védve a Krim félszigeten állomásozó orosz haditengerészettől) majd Bulgária-Szerbia-Magyarország-Ausztria útvonalon haladva szállítaná az orosz gázt Európába (1-es Ábra). Ennek a déli vezetéknek a megépítését persze az EU és Amerika ellenzik és a Bulgáriára gyakorolt nyomásukkal el is érték, hogy Bulgária (egyenlőre) megtagadja a vezetéknek az ország területén való áthaladását.

Ábra 1: A déli földgáz csatorna útvolana

Ábra 1: A déli földgáz csatorna útvolana

Paks Mai Állapota

A fentieket csak azért említettem, hogy az olvasó jobban értse a magyar kormányoknak kiszolgáltatott helyzetét és így azt is, hogy egyrészt miért támogatja a magyar kormány a déli vezeték megépítését, másrészt miért is szavazta meg a Parlament a Paks bővítésére vonatkozó (még a Gyurcsány kormány idején kidolgozott) megállapodást, illetve miért csak az oroszoktól kértek és kaptak ajánlatot a bővitésre?

A villanytermelés területén, az atomenergiára legjobban támaszkodó országok közül Magyarország a maga 43%-ával az ötödik helyen áll a világon. (Franciaország 77%, Belgium és Szlovákia 54% és Ukrajna 47%). A mellett, hogy ez az elkötelezettség eleve magas, a Paksi 4 egység, melyet 30 éves élettertamra terveztek és melynek 4 egysége 27-től 32 éve van üzemben (kivánna az olvasó 27 éves gépkocsit vezetni?): A paksi erőmű elöregedettsége ellenére a kormány úgy határozott, hogy 50 évig, tehát 2032-ig tovább fogja működtetni azt.

Azt, hogy milyen elavult és veszélyes Paks, mutatja a 2. Ábra, hol az irányító terem műszerfala látható. Szinte hihetetlen, de a műszerfalon nincs „graphic display” (egy összesített ábrázolása az erőműnek, melyből a kezelők láthatnák, hogy melyik szelep van nyitva vagy zárva, melyik szivattyú vagy turbina van üzemben, vagy üzemen kívül, melyik akkumulátor vagy dízel generátor áll készen a villanyszolgáltatás átvételére, hol mennyi a hőfok, nyomás, vízszint, folyás mennyiség, stb.) A képen látható „annunciatorok” (fekete kis ablakok csoportjai) is csak azt jelzik, hogy ha valahol veszélyes a hőfok vagy a nyomás, de azt nem mondják meg, hogy mit tegyen a kezelő és amikor egyszerre egy tucat ablak villog, a kezelő teljesen el van veszve, mert minden kézi irányítású, nyomkodhatja ő az üzemfal alján látható gombokat, de még ha a jó gombot (gombokat) nyomja meg, az összefüggéseket, következményeket áttekinteni egy baleset idején képtelen még akkor sem ha jóindulatú és jól képzett, hogy azt ne is említsem, ha rosszindulatú….

Ábra 2: Paks elöregedettségét mutatja, hogy a szabályzó terem műszerfala elavult, 30 éves és még 20 évig kivánják használni, míg maga a szabálytó berendezés kézi irányítású, csak a szerverhez kötött monitorokkal rendelkezik.

Ábra 2: Paks elöregedettségét mutatja, hogy a szabályzó terem műszerfala elavult, 30 éves és még 20 évig kivánják használni, míg maga a szabálytó berendezés kézi irányítású, csak a szerverhez kötött monitorokkal rendelkezik.

E mellett gond az is, hogy az oroszoktól kell vásárolni az üzemanyagot és, hogy az atomszenny tárolása megoldatlan, mert a püspökladányi tározó megtelt míg a bátaapátii és a mecseki még nem készültek el és lehet, hogy nem is fognak. Végül, tudnunk kell azt is, hogy az elöregdett erőműnek a utáni biztonságba helyezés költsége, a nemzetközi tapasztalat alapján, a megépítési költségnek 25%-től 75%-a.

Paks Bővítési Terve

A paksi erőművet bővítő két egység megépítése (60%-ban orosz munkaerővel) jövőre indulna meg és az optimista tervek szerint már 2023-ban, tehát az elöregedett egységek lezárása elött beindulna, majd azt követően, 60 évig maradna üzemben. Az épitkezés költségéből 3.4 b$-t a magyar kormány készpénzben fizetne, míg 13.t b$-t orosz kölcsönből.

A kölcsön törlesztésének részteleteit és a kamatláb nagyságát tudtommal nem hozták nyilvánosságra, így csak saccolni tudom, hogy a 20-30 éven át fizetendő kamat maga nagyjából évi 0.3 b$-tól 0.5 b$-ra lesz. Ugyanígy tudtommal azt sem hozták nyilvánosságra, hogy évente mennyit kell majd fizetni az oroszok által szállítandó üzemanyagért és a szintén általuk való elszállításáért az atomszennynek? A fenti számok méreteit akkor érzékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy a a 2013 évi magyar deficit összege 2.8 b$ volt!

Azon is elgondolkozhatunk, hogy jelenleg hazánk évente összesen 1.2 b$-t költ kutatásra és fejlesztésre. Másszóval a paksi befektetés szinte lehetetlenné teszi, hogy az ország az új energia tehnológiák kidolgozásához szükséges összegeket is biztosítsa. Másszóval, választás elött áll az ország!

Paks Biztonsága

Az erőmű biztonságossága szempontjából tudnunk kell a paksi balesekről, tehát tudnunk kell, hogy Pakson 2003 április 10-én egy INES 3-as szintű és 2009 május 4-én egy INES 2-es szintű baleset történt. A balesetek méretének érzékelésére megjegyzem, hpgy Chernobyl és Fukushima INES 7-es illetve 3-Mile Island, INES 5-es szintűek voltak.. Tudtommal arról felmérés nem született, hogy az országos átlaghoz viszonyítva miként alakúlt a Tolna megyei rákos megbetegedések aránya Paks térségében.

A 3. Ábra mutatja a bővítés céljára megvásárolt Russatom vállalat által (a chernobyl-i balesetből tanulva áttervezett) VVER reaktorok tervét. Ennek a berendezésnek alapvető hibái a következőek:

  1. Amennyiben az erőmű egyszerre elveszíti a külső és belső (akkumulátor, dízel…) áramforrásait, úgy a zónaolvadás (meltdown) elkerülhetetlen.
  2. A reaktort, az általában használt két biztonsági tartály épület (containment) helyett csak egy védi.
  3. A tartály épület nincs nitrogénnel töltve! Így, hidrogén ömlés esetén, a levegőben lévő oxigén lehetővé teszi az épület felrobbanását.
  4. A szabályzó berendezés nem ad védelmet sem a tudatlan vagy rosszindulatú kezelő személyzet okozta, sem a számítógépes (az interneten érkező cyber terrorista beavatkozás) ellen.
Ábra 3: Paks bővítésére, a Rusatom által tervezett VVER rektort fogják felhasználni.

Ábra 3: Paks bővítésére, a Rusatom által tervezett VVER rektort fogják felhasználni.

Paks Biztonságossá Tétele

Az elkövetkező néhány évtizedben, – tehát addig amíg az emberiség belátja hogy a kimríthető energia források kora lejárt és áttér a kimeríthetetlen tiszta energia források használatára – továbbra is szükség lesz az atomenergia használatára. Ezért szükséges az atomerőműveket abszolút biztonságossá tennünk.

Csak az olyan erőmű lehet abszolút biztonságos, amely nem képes (!) elveszíteni a hűtő vizét és így a zóna olvadás (meltdown) nem következhet be, tehát felrobbanthatatlan!. Ezt a logikát alkalmaztam amikor a baleset elleni védekezésnek olyan megoldását kerestem, mely nem igényel semmilyen külső energia forrást az atomreakció leállításához, mert a reaktor lehűtésére csak olyan energia forrásokat használ, melyeket a természet biztosít és ezért azokat ember leállítani nem tudja. Ilyen a gravitáció és a hőtágulás!

A 4. Ábra mutatja a víz alatti atomerőmű (VAA) tervét, mely minden atomerőművet (a rosszúl tervezettet is) biztonságossá tesz. Ez a mesterséges kis tó alatt elhelyezett reaktor a normális üzmeltetés idején ugyanúgy működik, mint szárazföldön (a 4. Ábra bal oldala). Amikor viszont bármi, ember vagy természet okozta okból (legyen az földrengés, szabotázs, vagy bármi egyéb) felmelegszik a reaktor, a hőtágulás maga kinyitja a vízszelepet (a 4. Ábra jobb oldala) és a hűtővíz, kizárólag a gravitáció hatására, beömlik és lehűti azt. Ez a megoldás nem új (a hőtágulás felhasználásának kivételével), elvégre az atom-tengeralattjárók százai évtizedek óta (és egyetlen baleset nélkül) alkalmazzák azt. Ami új az összesen annyi, hogy ilyen erőmű szárazföldön még nem épült.

4. Ábra: A víz alatti atomerőmű (VAA) működése: A reaktor felmelegedése által bekövetkező hőtágulás kinyitja és így a gravitáció elönti a reaktor biztonsági tartály épületét hűtővízzel és megakadályozza a további felmelegedést.

4. Ábra: A víz alatti atomerőmű (VAA) működése: A reaktor felmelegedése által bekövetkező hőtágulás kinyitja és így a gravitáció elönti a reaktor biztonsági tartály épületét hűtővízzel és megakadályozza a további felmelegedést.

Ezért, ha az elsö VAA Magyarországon épülne meg, úgy magyar kézbe kerülne a nemzetközi szabadalom és annak regáléját (royalty-ját) Magyarország kapná. Ez az összeg bőven elég lenne nem csak Paks bővítési kölcsönének kifizetésére, de arra is, hogyfinanszírozzuk az új energia források tehnológiájának kidolgozását.

Mint azt az 5. Ábra mutatja, hogy miként is épülne meg a VAA, a Dunaparti mesterséges tófenéken, tehát szárazföldön. Az épitkezés pontosan ugyanúgy történne, mint bármelyik atomerőmű építése, tehát pontosan úgy ahogy azt az oroszokkal kötött szerződés megszabja. Magyaroszágra csak a tómeder kiásása, a dunai víz csatorna és a biztonsági tartály épület (containment) szigetelése, a turbina épülettel és szbályzó teremmel összekötő lift építése maradna. A karbantartás sem változna, mert amikor a reaktort karbantartási célból leállítják, akkor a munka ugyanúgy szárazföldön folyna mint a ma működő paksi egységek esetében, tehát a tó vizének eltávolítása után történne.

5, Ábra: Úgy az épitkezés, mint a karbantartás ugyanúgy szárazon történik, mint bármely más reaktor esetében

5, Ábra: Úgy az épitkezés, mint a karbantartás ugyanúgy szárazon történik, mint bármely más reaktor esetében

ENERGIA JÖVŐNK

A kőkorszak embere nem azért tért át a bronz használatára, mert elfogyott a kő, hanem azért, mert jobb szerszámot lehetett a bronzból készíteni. A ma embere sem azért fog áttérni a kimeríthetetlen energia források használatára, mert a kimeríthetőek, mert az olaj, gáz, szén és urán mind elfogytak, hanem azért mert a kimeríthetetlen energiák egyben tiszták és ingyenesek.

Az áttérés folyamata már megindúlt és az abban való hathatós résztvételt illetően Magyarország kitünő adottságokkal rendelkezik. Fizikai adottságaink, mert hatalmas geotermális és egyéb készletekkel rendelkezünk és szellemi adottságaink is jók, mert kitünő szakembereink vannak úgy otthon, mint külföldön (Oláh György – metanol, Váradi Péter – napenergia, etc.), és így elérhetnénk, hogy a 22. század egyik „Szilikon Völgye”, a kimeríthetetlen energia tehnológia kifejlesztésének egyik központja, nálunk jöjjön létre.

Magyarországon energia adatait a 6. Ábra mutatja. Mint láthatjuk, az összenergia termelésnek cca. 7%-8%-a származik kimeríthetetlen (felújuló) forrásokból. (biomassza 6%, direkt geotermális 1%, szél, víz, nap és egyéb forrásokból 1%). Ezt a 8%-ot 2020-ra 15%-ra reméli felemelni az ország.

6. Ábra: 20010-ben Magyarország össz energia fogyasztása 300 TWh - terawattóra (ami 26 millió tonna olaj –Mtoe- fogyasztásnak felel meg, míg a villanyfogyasztás 37.4 TWh, tehát az összfogyasztás 13%-a volt. A felújuló energia forrásokból az összenergiának 7.7%-a, a villany energiának 8.1%-a származott

6. Ábra: 20010-ben Magyarország össz energia fogyasztása 300 TWh – terawattóra (ami 26 millió tonna olaj –Mtoe- fogyasztásnak felel meg, míg a villanyfogyasztás 37.4 TWh, tehát az összfogyasztás 13%-a volt. A felújuló energia forrásokból az összenergiának 7.7%-a, a villany energiának 8.1%-a származott

Az Importált Üzemanyagok Használata Csökkentésének Stratégiája

Ma a kormány az energia árakat mesterségesen alacsonyan tartja és nem ösztönzi a szénhordozó tüzlőanyagok használatának csökkentését. Ez sokba kerül a társadalomnak, mert nem csak elvonja az anyagiakat a kutatás és fejlesztéstől de ugyanakkor, a szénhordozók importálása révén külföldre küldi ezt az összeget. Ez a stratégia ellenkezik az EU energia stratégiájával, mely hosszú távon az energia függetlenséget és a kimeríthetettlen enrgia forrásokra való áttérést szorgalmazza. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a társadalmat két úton lehet a  „zöld energia források” használatára késztetni. Az első a „cap and trade”, a második a „szén osztalék”. Nézzük meg röviden mindkettőt:

„Cap and trade” setén a „cap” szén-kibocsájtási határt szab minden üzem számára, meghatározva, hogy évente hány millió tonna szenet bocsájthat ki a levegőbe. Ha ennél többet, úgy fizetnie kell, ha kevesebbet, pénzt kap. Kinek fizet, illetve kitől kapja a pénzt? A többi üzemtől! Így minden üzem eldöntheti, hogy mire akar költeni? Döntht úgy hogy jobb berendezéseket vásátol, melyekkel csökkentheti a szén kibocsájtást, vagy arra költi, hogy „vásárol” szén kibocsájtási jogot egy olyan másik üzemtől, mely a határ alatt szennyez? Ennek a módszernek előnye, hogy érvényesíti a szabad versenyt, mert a kibocsájtott „extra tonna” árát a kereslet-kínálat szabja meg, míg hátránya, hogy emelkednk az üzemek költségi és termékeik árai, amit aztán a társadalom tagjainak kell kifizetniük.

A „szén osztalék” egy újabb stratégia, melyet Alaszkában példáúl már 30 éve használnak és nagyon népszerű. Itt a szállítónak kell egy bizonyos összeget fizetnie az általa eladott minden tonna szénért, de ezt a felgyűlgyűlt összeget az állam „osztalék” formájában visszatéríti a lakosságnak. Így ugyan a széntartalmú üzemanyag árak itt is ugyanúgy emelkednek, mint a „cap and trade” esetén, de a begyüjtött pénzt az átlagember visszakapja és a szegényebb réteg többet kap vissza, mint az emelkedés. Így, mivel a piszkos üzemanyagok ára emelkedik a „zöld” energia árához képest, az össztársagalmi energia fogyasztás a jó (a nem importált és kimeríthetetlen( energia fogyasztás irányba tereltetik és mindez az átlag adófizetőnek nem kerűl pénzébe.

Fejújuló Hatalmas Energia Készletünk Felhasználása

Az összenergia fogyasztásnak (300 TWh = 25.8 Mtoe) cca. 13%-a (39 TWh) a villany fogyasztás. Magyarország az EU-ban az utolsó helyen áll abból a szempontból, hogy a felújuló energia forrásokból származó villany termelés a teljes villany termelésnek csak 11%-a (biomassza 6%, szél 3%, egyéb 2%). E téren a szél energia használatának az emelkedése bíztató, mely 2010 és 2020 között előreláthatólag 295 MW-ról 1.2 GW-ra emelkedik.

Az alábbiakban felsorolom a további lehetőségeinket a felújuló energia termelés azon területein, ahol még kevés vagy semmi nem történt. A szél és biomassza tehnológiákat nem elítem, mert azokat illetően már ma is jó irányba halad az ország.

Geotermális Energia

Magyarország alatt 2500 köbkilóméter 100 Celziusz foknál magasabb hőmérsékletű melegvíz tömeg található. Másszóval a világon, Izland megett, az egyik legnagyobb geotermális adottsággal rendelkező ország a miénk. Példaként említem, hogy Izland villanytermelésének 17%-a, Fülöp Szigetekének 19%-a származik geotermális energiából (7. Ábra), míg nálunk 0%.

Ábra 7: Az ábra a geotermális energiával működő villany erőmű működésének egyik megoldását mutatja.. Természetesen alacsonyabb hőmérsékletű víz is felhasználható hőszivattyúk felhasnálásával.

Ábra 7: Az ábra a geotermális energiával működő villany erőmű működésének egyik megoldását mutatja.. Természetesen alacsonyabb hőmérsékletű víz is felhasználható hőszivattyúk felhasnálásával.

Magyarországon a melegvíz forrásokat főleg csak direkt fűtésre hasznosítják, áramtermelésre nem. A hasznosításnak ez a formája is alacsony: a melegvíz egyenes, áramfejlesztés nélküli felhasználása összesen csak évi 2,206 gWh.

Szinte már hihetetlen, hogy léteznek olyan távfűtési erőművek, melyek a drága olaj vagy gáz égetésével termelik a melegvizet és még ők sem hasznosítjék a geotermális energiát.

Napenergia

Eddig csak Kína készült fel a jövőre és fektetett be hatalmas összegeket a napenergia tehnológia fejlesztésébe. Ugyan ma Kína szállítja a világ napelemeinek 95%-át, de ez a helyzet , a SunEdison világvállalat létrejöttével, hamarosan megváltozik.

A magyar társadalomban még sokan úgy gondolják, hogy Magyarország nem kap elegendő napenergiát ahhoz, hogy annak használata kifizetődő lenne. A másik közhiedelem az, hogy a napenergia raktározása és szállítása megoldatlanok. Mindkét hiedelem hamis. E mellett még az sem köztudomású, hogy az állam támogatja (egyes esetekben 50% erejéig) a napenergiás beruházásokat.

Nos nézzük a tényeket: Mint azt a 8. Ábra mutatja, Magyarországra évi átlagban 1200 kWh napenergia érkezik négyzetméterenként. Nem kis szám ez, mert még a Szahara is csak 1900 kWh-t kap, tehát alig másfélszeresét a miénknek. Másszóval az első tévhit teljesen alaptalan. A tény az, hogy ma már Alaszkában is több kisebb település 100%-ban átállt a nap-generátorok használatára, mert azok (tíz éves törlesztés esetén) a dízel generátorok használatánál 50% – 60%-al olcsóbbak.

Ábra 8: Magyarország területén a négyzetméterenkénti napenergia évi 1200 kWh és 1300 kWh közott van.

Ábra 8: Magyarország területén a négyzetméterenkénti napenergia évi 1200 kWh és 1300 kWh közott van.

Magyarországon, ha valaki 25%-os hatásfokú napelemeket használ, úgy a szükséges  napelemek területét négyzetméterekben kiszámíthatja, ha az egy évben felhasznált kilowattórák számát elosztja 250-el. Ma a napelemek négyzetméterenkénti ára Amerikában cca. $400 (90,000 Ft). Tehát, ha mondjuk egy ház az évi fogyasztása Magyarországon 2,500 kWh úgy egy 10 négyzetméteres kollektorra van szükség, ami cca.$4,000 (0.9 millió forint) állami támogatás nékül. 50%-os állami támogatással annak fele (itt annyi). Így, ha mondjuk, hogy az áram kilowattonkénti ára 40 Forint, úgy az évi megtakarítás 100,000 Ft. s ezzel a számmal kell elosztani a teljes befektetést, hogy megkapjuk a megtérülés időtartamát, tehát az évek számát melyek elteltével ingyenessé válik a hás villany ellátása. Ha a beszerelt ár 90,000/m2, úgy 900,000/90,000 = 9 év. Persze ez csak akkor igaz, ha a kétirányú villanyóra segítségével a termelt áram a „grid”-en (hálózaton tárolható.

Persze, ha valaki komolyan gondolkozik egy ilyen befektetésen, úgy ne ezeket a számokat vegye figyelembe, hanem nézze meg a Google-n a helyi árakat.

Azt is tudnunk kell, hogy a napelemek hatásfoka különböző, a kínaiak a maguk cca. 10%-ával a legrosszabbak, és azt is hogy a nyugati világ kormányai általában 25%-tól 50%-ig támogatják a napenergiás befektetéseket.

Napenergia Raktározása

Mint a 9. Ábra mutatja, ma az áram felesleget vagy áramhiányt a kétirányú, a hálózatba bekötött villanyórák felhasználásával egyenlítik ki. Ezeken a kétirányú villanyórákon keresztül a napelemekkel rendelkező épületekből, a nappal felgyűlt áramfelesleget a hálózatba adagolják, majd éjjel onnan elégítik ki az épület áram szükségletét.  Ma még a hálózat nélküli, tehát az épületben magában, akkumulátorban vagy hidrogénben való napenergia raktározás ritka és költséges. Ugyanakkor Magyarország szakemberei kitünő felkészültséggel rendelkeznek, hogy állami támogatás esetén, hozzájárúljanak ennek a tehnológiának fejlesztéshez.

9. Ábra: A konvencionális, két irányú villanyórát használó, napenergia raktározás.

9. Ábra: A konvencionális, két irányú villanyórát használó, napenergia raktározás.

Magyarország Lehetőségei a Napenergia Területén

Én úgy gondolom, hogy a 22. században a házak teljes felülete napenrgia gyüjtő lesz. Magyarország e napelemek fejlesztésében leelőzhetné a Kínaiakat, mert ők ugyan jók az olcsó tömegyártásban, de a mi szakembereink jobb felkészültséggel rendelkeznek és állami támogatással, jobb adottságokkal rendelkeznek az új találmányok kifejlesztéséhez. Ezen a téren az első és legfontosabb szabadalom az napenergiát gyüjtő és áramot fejlesztő tetőcserép. Az ilyen tetőfedők Amerikában már használatban vannak (10. Ábra), de alacsony cca. 5%-os hatásfokúak, tehát négyzetméterenkénti évi termelésük Magyarországon cca. 50 kWh-60 kWh lenne.

Magyarországon Tóth Miklós, a „napelemes harsányi tetőfedö cserép” (10. Ábra)  feltalálója kapott találmányára világszabadalmat, melyet idén kezdenek gyártani. A cseepeket akkumlátorral látják el, hogy így éjjelre is biztisítsa az áramot. A tetőfedő cserepek négyzetméterenkénti árát 200,000 forintra ($800 -$900) saccolják, hatásfokát én nem ismerem.

Amennyiben Magyarország fejlesztené ki az első jó minőségű nap-cserepet, annak világszabadalma és tömeggyártása hatalmas iparágat és rengeteg munkaalkalmat teremthetne.

Amerikában már használt napenergia gyüjtő tetőfedő lemezek (shingles).

Amerikában már használt napenergia gyüjtő tetőfedő lemezek (shingles).

A magyar gyártású napelemes cserép.

A magyar gyártású napelemes cserép.



Metanol

Sajnos nem nálunk, hanem Izlandban épül az Oláh György nevét viselő és az ő Nóbel Díjjal elismert eljárását alkalmazó metanol (metilalkohol, faszesz) gyár, mely ott geotermális energiát és biomasaszát használ erre. Helyes lenne, ha az ő eljárásával csökkentenénk egy még szenet vagy olajat égető erőmű széndioxid kibocsájtását. Ez esetben a metanol, a széndioxidnak hidrogénnel való reakviójából formálódna. Így, ha elsőnek Magyarországon valósúlna meg ez az eljárás, úgy miénk lenne a tudás is és a világszabadalom is.

Hidrogén

A szakembereknek nagy hányada szerint a 22. század legfőbb üzemanyaga a hidrogén lesz. A hidrogény a víznek napenergiával való felbontásával (electrolízis) nyerik, miközben az oxigént kibocsájtják. Úgy gondolják, hogy a hidrogént cseppfolyósított formában, úgy mint ma a propánt vagy az LNG-t (cseppfolyósított földgázat) raktározzák és szállítják majd utódaink.

A hidrogén íly módon való előállítása emlékeztet a növényvilág szerepére, mely a vizet szintén napenergiával bontja fel, szintén kibocsájtka az oxigént és szintén energiát biztosít az ember és állat világnak a hidrogénből és széndioxidból termelt cellulóz, glukóz, stb. formájában.

A hidronén tehnológia már létezik, elvégre, az alacsony fajsúlya és nagy energia sűrösége miatt, évtizedek óta a hidrogén az ürrakéták üzemanyaga. A hidrogén biztonságosságát illanékonysága adja, mert míg szivárgás esetén a binzin tócsába gyűlik, addig a hidrogén elillan. Ez magyarázza, hogy az évtizedek folyamán egyetlen balesetet sem okozott az ürkutatás energia forrásaként használt hidrogén..

Ma már az üzemanyag cellákkal (fuel cell) működő gépkocsikat ugyanúgy töltik fel hidrogénnel (11. Ábra), mint ahogy az korábban benzinnel történt és az ilyen gépkocsik száma évente megkétszereződik.

11. Ábra: Kaliforniában egyes benzinállomásokon már ott állnak a hidrogén kutak is.

11. Ábra: Kaliforniában egyes benzinállomásokon már ott állnak a hidrogén kutak is.

Magyarország a hidrogén tehnológia területén is jó esélyekkel rendelkezik és ha ez az iparág állami támogatást kapna, világszinvonalúvá válhatna a magyar hidrogén tehnológia. Tudnunk kell, hogy már:

  • Folyamatban van a hidrogén akkumulátor (Accuseal) fejlesztése, mely a víznek napenergiával való szétválasztása révén, hidrogén fejleszt és abban raktározza el a napenergiát.
  • A szegedi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Biológia Kutató Központjának kollaborációjával dolgoznak a biohidrogénnek napenergiával való termelésén.
  •  Nagy jelentőségű a magyar Fuel Cell Hungary Ltd. munkája a hidrogénnel működtetett üzemanyag cellák hatásfokának növelésének területén és
  • Fontosak a magyar fejlesztésű, HY-GO védjegyű, villannyal és üzemanyag cellákkal működő közlekedési eszközök is.

A magam hozzájárulása e téren a kétirányú üzemanyag cella terve (12. Ábra bal oldala), mely egy olyan cella amely nappal a ház napenergia feleslegéből hidrogént termel, majd éjjel a felgyűlt hidrogént használja áram termelésre és így, a villanyellátás szempontjából függetleníti a hálózattól az épületet. A cseppfolyósított hidrogén tankot (úgy mint ma a propán tankoka), amikor szükséges feltöltik, amikor pedig magas  hidrogén termelés, teherautón elszállítják azt.

A kétirányú üzemanyag cells kifejlesztése úgy gondolom, hogy ma még meghaladja a magyar adottságokat és arra ezidáig egyedül Indiában találtam érdeklődésre. Ezért ismertettem azt könyv formájában (12. Ábra jobb oldala), annak reményében, hogy terjed majd a gondolat, s idővel majd megvalósul.

12. Ábra: A kétirányú üzemanyag cella

12. Ábra: A kétirányú üzemanyag cella

abra12a-cella

 

Vízenergia

Magyarország energia ellátásában ma kis szerepet játszik a vízienergia, de ha megvalósulna a Kiegyezési Tervem (13. Ábra), úgy nem csak Szlovákiával janulna a viszonyunk, de az 50%-ban magyar tulajdonú Bős-Nagymarosi erőmű termelése révén, energia készletünk is növekedne.

1992-ben a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége lett volna az ország integritását megvédeni, határfolyónk elterelését megakadályozni. Nem ezt tette és amikor a Hágai Bíróság felajánlotta, hogy a két orszád közötti tárgyalások sikertelensége esetén, térjünk vissza Hágába és a bíróság maga meghozza a döntést, akkor ezt az ajánlatot nem vettük igénybe, a magyar kormány nem kezdeményezte a második hágai kört. A jelen helyzet az, hogy a bősi áramtermelés (évi 2600 gWh) felét magyar tulajdonú vízből nyerik, mely energiának az értéke az elterelés óta eltelt 22 év alatt 4.86 b$-nak felel meg (Magyarország évi deficitje 2.8 b$).

13. Ábra: A Kiegyezési Terv

13. Ábra: A Kiegyezési Terv

Ahhoz, hogy a 2. Hágai döntés (a korábbi 1:1 eredmény helyett) teljes mértékben nekünk adjon igazat, eleget kell tennünk a Bős-Nagymarosra vonatkozó eredeti megegyezésnek, tehát meg kell építenünk egy, a Nagymarosi áramtermelésnek megfelelő méretű erőművet a Dunán.

Természetesen, azt a győzelmet amit Nagymaros betonmonstruma megépülésének megakadájozása jelentett, nem adhatjuk fel! Igenis vissza kell adjuk a Szigetközt a természetnek és biztosítanunk kell a hordalék és viziállatok szabad mozgását a Dunán. Ezért a Kiegyezési Tervet úgy dolgoztam ki, hogy a fentiek biztosítva legyenek, másszóval Dunakilitit beindítjuk és a nagymarosi termelést (nem egy medarzáró gáttal, de meder turbinákkal (14. Ábra) biztosítjuk.

14. Ábra: A hordalék és állatvilág szabad mozgását biztosító, a hajók zsilipelését felszámoló, a zavartalan hajózásnak utat engedő és a vízszintet meg nem emelő mederturbinák a Duna medrének szakaszain.

14. Ábra: A hordalék és állatvilág szabad mozgását biztosító, a hajók zsilipelését felszámoló, a zavartalan hajózásnak utat engedő és a vízszintet meg nem emelő mederturbinák a Duna medrének szakaszain.

Mivel a Kiegyezési Terv mindenben eleget tesz az eredeti magegyezésnek, a Hágai Bíróság a második körben el fogja fogadni azt. Ennek következtében Magyarország megkapja a teljes áramtermelés felét. Ugyanakkor a Bősö keresztül folytatódik a hajóközlekedés és áramtermelés és azért, hogy Szlovákia is lelkesen támogassa a tervet, javasolnám, hogy Magyarország engedje el a 22 év alatt felgyűlt 4.86 b$-nyi szlovák tartozást.

Összegzés 

Azért írtam le a fentieket, mert a magyar jövő és így gyermekeink, unokáink boldogsága is nagyban azon múlik, hogy lesz-e saját és kimeríthetetlen energia forrásunk, vagy nem? Ez a kérdés közügy! Az energia stratégia egyik útja visszavezet a multba, a kiszolgáltatottságba, a másik út pedig egy olyan jövőbe vezet, melyen továbbhaladva Magyarország újra az emberi haladás élcsapatába léphet. Azért érkezett útválasztó úthoz a magyar társadalom, mert az egyik út kizárja a másikat! Ha a rossz irányba fordulunk, ha a rossz úton költjük a közvagyont, azzal egyben lehetetlenné tesszük a jövőnket biztosító fejlesztést és kutatást, mert anyagi adottságaink nem engedik meg mindkettő finanszírozását.

Ahhoz, hogy a jó utat válasszuk, szükséges nem csak a tájékozottság, nem csak a tények pontos ismerete, de szükséges az is, hogy népünkbe visszatérjen egyrészt a széchenyiek és baross gáborok korának önbizalma és optimizmusa, másrészt visszatérjen a közügyekért felelősséget vállaló és az össznemzeti érdekeket szolgálni hajlandó társadalmi tudat is. Meg kell értenünk azt is, hogy nincs jobb és baloldali atomerőmű, csak veszélyes és biztonságos van. Meg kell értenünk azt is, hogy nem vagyunk egy nemzetnél sem alávalóbbak, hogy képesek vagyunk összefogni és saját kezünkbe venni, magunk formálni a magyar jövőt. Erre kell gondolnunk amikor unokáink és népünk jövőjéről döntünk!

Lipták Béla

Comments are closed.